« Vissza
Összefoglaló:
• Az új munka törvénykönyve némileg megváltoztatta a munkavállaló kártérítési felelősségi szabályait
• Munkavállaló felelőssége vétkességi alapú
• Gondatlan károkozás esetén az összeg meghatározásánál a távolléti díjat kell alapul venni
• Szándékos károkozás esetén teljes kárt meg kell téríteni
 
Az új munka törvénykönyvének hatályba lépésével a munkajogi kártérítési felelősségi szabályok is megváltoztak, mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalon. A munkavállaló kártérítési felelőssége vétkességi alapú - szemben a munkáltató objektív felelősségével -, vagyis kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a kárt szándékosan vagy gondatlanul okozta.
A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének a megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható.
A kiemelt törvényi rendelkezés némi magyarázatra szorul, ugyanis első olvasatra nem biztos, hogy lehet értelmezni azt, ami le van írva. A vétkesség egyenlő azzal, ha a munkavállaló az adott helyzetben elvárható magatartási követelményt megszegi, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló a szándékos vagy gondatlan kötelezettségszegéssel összefüggésben okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a munkavállaló az adott helyzetben elvárható magatartást tanúsít, akkor a magatartása egyáltalán nem minősül vétkesnek, így a kárfelelőssége nem is áll fenn. Amennyiben a munkavállaló ezt bizonyítani tudja, akkor teljesen mentesül a kártérítési felelősség alól. Általánosságban természetesen nem lehet meghatározni azt a cselekményt, hogy mikor, milyen indokokkal mentesülhet a munkavállaló, ugyanis ezt esetenként kell vizsgálni, minden egyes ügyben más és más.
A vétkességnek két fajtája ismeretes: szándékosság és gondatlanság. Szándékosság áll fenn, amennyiben előre látja magatartása következményeit, és azokat kifejezetten kívánja vagy azokba belenyugszik. Gondatlanság: a gondatlanságnak két fajtája van: tudatos gondatlanság és hanyagság. Gondatlanság esetén amennyiben előre látja a következményeket, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, akkor tudatos (súlyos) gondatlanságról lehet beszélni, viszont ha azért nem látja előre magatartása következményeit, mert elmulasztja a tőle elvárható körültekintést, akkor hanyagság valósul meg.
Az új munka törvénykönyve nem változtatott azon a szabályon, hogy kit terhel a bizonyítási kötelezettség: továbbra is a munkáltatót terheli a bizonyítási kötelezettség a kár bekövetkezte, a munkavállaló kötelezettségszegés, annak vétkessége, illetve a kötelezettségszegés és a kár közötti ok-okozati összefüggése.
Kár fogalma: minden olyan hátrány, amely valakit valamely károkozó esemény folytán személyében illetve vagyonában ér. Két fajtája létezik: vagyoni és nem vagyoni kár.
A munkavállalónak a kártérítési felelőssége az alábbi feltételek együttes fennállása esetén áll fenn:
  • a munkáltató és a munkavállaló között munkaviszony álljon fenn
  • a munkavállaló a munkaviszonyából eredő valamely kötelezettségét megszegi
  • a munkavállaló kötelezettségszegése vétkes
  • a kötelezettségszegéssel a munkáltató kár éri.
A munkavállalónak a kártérítés kötelezettségének a mértéke attól függően alakul, hogy a vétkessége szándékos vagy gondatlan volt. Gondatlan károkozás esetén eltérő mértékű lehet a kártérítés mértéke tudatos (súlyos) gondatlanság, valamint hanyagság esetén. Hanyagság esetében a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Kollektív szerződés esetében a kártérítés mértéke a munkavállaló nyolchavi távolléti díjának az összegét nem haladhatja meg. Azonban súlyos gondatlanság vagy szándékosság esetén a teljes kárt meg kell térítenie a munkavállalónak.
Távolléti díj: a távolléti díj a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés idejére vonatkozó díjazási jogcím. (Complex HR fogalomtár)
A munkavállalónak a korábban említetteken túl további mentesülési lehetőségei vannak: a munkavállaló nem köteles megtérítenie azt a kárt, amely bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Továbbá a munkavállalónak nem kell megtérítenie azt a kárt, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Az új munka törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy a bíróság részben mentesítse a munkavállalót a kártérítés alól. A bíróság ebben az esetben a munkavállaló és a munkáltató vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát értékeli. Aláhúzandó, hogy a munka törvénykönyv egyáltalán nem ad lehetőséget a bíróság általi teljes mentesítésre!

Forrás:
Köszönjük Keserű Imre hozzájárulását, hogy a fenti jogi szakmai cikk megjelentetéséhez hozzájárult.

A cikk eredeti elérhetősége: 
http://jogiq.com/a-munkavallalo-karteritesi-felelossege/
« Vissza