« Vissza
Mikor nem fizet a Biztosító lakásbiztosításra?

A lakásbiztosítás megkötése még nem garancia a biztosító kártérítésére!
 

Múlt havi cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy milyen okok miatt kell az évekkel ezelőtt megkötött lakásbiztosítási szerződéseket megújítani, aktualizálni.


 
Amit azonban sokan nem tudnak, nem biztos, hogy minden kárunkat meg fogja téríteni a biztosító, csak azért mert fizetjük a lakásbiztosítást.
 

A szerződéskötéskor a valós adatokat kell a biztosítóval közölni, ezt hívjuk közlési kötelezettségnek, amelynek súlyos megsértése a biztosító mentesülését vonja maga után egy kár kifizetésekor.

Nézzük, melyek a legfontosabb adatok, amit a biztosítóval közölni kell. Ilyenek például az ingatlan:

 

Ezek azok az adatok, amelyek alapján a biztosító elbírálja az ajánlatot és elfogadja vagy elutasítja azt. Például, ha az ingatlan a kötvény szerint 1980-ban, téglából építették és a Kossuth u. 23.-ra szól 110 m2 –es alapterülettel, valójában az ingatlan a Kossuth utca 13-ban van, vályogból épült 1930-ban és 90 m2 az alapterülete, akkor felmerül a kérdés, hogy biztosítva van-e az-az épület, amit eredetileg akartunk.


A biztosító mentesül mindazon károk kifizetése alól, amelyek olyan okból következnek be, amelyek összefüggésben vannak a helytelenül (valótlanul) közölt alapadatokkal.
Például: kidőlt a vályogból épült ház fala. Ha a biztosító úgy tudta, hogy téglából épült a ház, nem fizet.


Itt kell megemlítenünk a változás bejelentési kötelezettséget. Ennek értelmében, ha lényeges változás történik az épületünkben vagy ingóságainkban, az a biztosítás fennállása alatt is kötelesek vagyunk bejelenteni a biztosítónak. Ilyen lényeges változás, ha növeljük a hasznos alapterületet egy ráépítés vagy bővítés során. De ilyen változásnak számít, ha az eddig állandóan lakott épületet egy költözés miatt a továbbiakban nem lakják, vagy például az is, ha nagyobb értékű (kb. 200-250 ezer forint feletti) ingóságot (pl. festményt, porcelánt, ékszert, televíziót, laptopot, kerékpárt, stb.) veszünk.


Az ingóságaink, vagyontárgyaink biztosítása

A háztartási ingóságok tekintetében is fontos tudni, hogy ugyan a biztosító felajánl egy értéket a hasznos alapterület alapján, de az csak egy kiinduló pont. Az ingóság valós értékét a tulajdonos tudja leginkább felmérni.

Nézzünk egy példát: ha az ingóság 6 M Ft, viszont a kötvényen csak 2 M Ft-ra van biztosítva, akkor egy totálkár esetén (például lakástűz) a biztosító maximum 2 M Ft-ot fog kifizetni.
A legtöbb családban vannak olyan ingóságok, amelyek nem tartoznak bele az általános háztartási ingóságok közé. Ilyenek pl. az ékszerek, a festmények, a nagyobb értékű porcelánok, étkészletek, antik bútorok, szőttesek stb. Amennyiben ezek az értékeink nincsenek külön megjelölve, akkor a biztosító ezen ingóságainkat ért károk esetén nem fog szolgáltatni.

A szerződés megkötése után az ügyfélnek többek között kármegelőzési kötelezettsége van.

Mit jelent ez?

A televíziókban több olyan esetet is bemutattak, ahol a biztosító nem fizetett, pedig összedőlt a ház a hó alatt. Azt kijelenthetjük, hogy egy szakszerűen felépített és karban tartott ház nem tud összeomlani a hó alatt. A lakásbiztosítás nem arról szól, hogy fedezze a karbantartást és a felújítás elmaradásából eredő károkat. (Ha a szél levisz két cserepet azt pótolni kell és nem szabad megvárni, hogy a következő zivatar miatt beázzon az épület!)

Ezzel el is érkeztünk a második és fontos kötelezettséghez, a kárenyhítéshez és a kárbejelentési kötelezettséghez. Ha a szél levitte a két cserepet a tetőről, egyúttal be is ázott a mennyezet a kárt azonnal be kell jelenteni a biztosítóhoz (ez a kárbejelentési kötelezettség). Biztosító függő, de 2-8 napon belül be kell jelenteni a kárt. Ezzel egyidejűleg mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy nagyobb kár ne keletkezzen az épületben (Ez a kárenyhítési kötelezettség) vagyis a két cserepet pótolni kell.

Arra figyelni kell, hogy ennél többet ne tegyünk addig, amíg a kárszakértő fel nem méri a károkat, ugyanis a kárszakértő kérheti a két törött cserepet és le is fényképezheti a beázási foltokat.
A fő szempont, hogy a valós kár beazonosítható és a kár mértéke megállapítható legyen.


A lakásbiztosításban lévő élet-, baleset- és egészségbiztosítások

A lakásbiztosítás része lehet sok különleges biztosítás is.

Szinte minden lakásbiztosítás része egy valamekkora balesetbiztosítási csomag, ami balesetből eredő halál, rokkantsága, csonttörés, és csontrepedés esetén fizet.

FONTOS, hogy csak akkor fizet, ha az esemény balesetből történik (semmilyen más esetben nem fizet)

A lakásbiztosítás része lehet élet-és/vagy egészségbiztosítási fedezet is. A biztosítók egyik része a balesetbiztosításhoz hasonlóan határozza meg a biztosítottak körét, vagyis azokra szól akik oda vannak bejelentve, míg a másik fontos, hogy csak azok tartoznak bele, akik név szerint fel vannak tűntetve a szerződésben.

A szolgáltatások itt vonatkozhatnak a NEM BALESETBŐL EREDŐ halálra is bizonyos korlátozásokkal, ahogy a műtéti és a kórházi ápolási térítésre is. Az, hogy betegségből eredő halál esetén fizet-e és ha igen mennyit fizet a biztosító, az a kötvényből nem fog egyértelműen kiderülni, ugyanis az élet és egészségbiztosításokat a biztosítók egységesen korlátozzák a 65. életév betöltésétől és kb. 70-75 életév betöltésével az ügyfél kikerül a fedezeti körből.

 
A fentiek miatt is javasoljuk Mindenkinek, hogy időszakonként tekintse át szakemberrel a lakásbiztosítását! Így nem csak abban lehetünk biztosak, hogy egy adott kár esetén szolgáltatást lehet igénybe venni, de a legtöbb esetben olcsóbb megoldást is találhatunk!
 
Mindezeken túl ajánljuk figyelmükbe a MABISZ oldalán található Lakásbiztosítási Útmutatót, melyet a MABISZ fogyasztóvédelmi szempontból is nélkülözhetetlen korrekt tájékoztatás miatt adott ki!
 
 
« Vissza