A biztosítási szerzõdések, így a Gfb szerzõdések megszûnésének okai nagyon sokfélék lehetnek. Vannak azonban olyan esetek, melyek a lehetõségek teljes tárházát tekintve, a többihez képest gyakrabban fordulnak elõ.
Fontos, hogy a szerzõdõ Ügyfelek ezeket a gyakori formákat megismerjék és elégséges információval rendelkezzenek, hogy tudják ezen helyzetekben mi a pontos teendõjük.


A szerzõdés törlése díj nemfizetés okkal, annak elkerülése

Az egyik leggyakoribb megszûnési ok, amikor a biztosítási szerzõdés díjelégtelenség miatt kerül törlésre. Ennek oka nem feltétlen az, hogy az Ügyfelek a díjat nem akarják befizetni, nem is az, hogy elfelejtikrendezni. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor a biztosítás banki díjlehívás fizetési móddal kötõdik meg és a folyószámláról történõ díjleemelés késve kezdõdik meg, vagy akár csak pár száz forinttal kevesebb a számlán éppen akkor lévõ összeg, amikor a Biztosító a díjat bekéri.

Nagyon fontos szempont, hogy a biztosítási szerzõdés megkötésekor a szerzõdõ arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díjat megfizeti. Ez a szerzõdõ fél fõkötelezettsége a biztosítási jogviszonyban.

Ennek akkor is, mondhatni akkor van igazán nagy jelentõssége, amikor a szerzõdés törlésére azért van kilátás, mert az Ügyfél nem kapott csekket, nem vonták le a számlájáról a pénzt, pedig volt rajta fedezet.

A szerzõdõ félnek a szerzõdés teljes tartama alatt gondoskodni kell arról, hogy -legyen szó bármilyen biztosítási szerzõdésrõl- a biztosítási szerzõdés mindenkor díjjal rendezett legyen.

Abban az esetben, ha a Biztosító nem küld díjfizetéshez csekket a szerzõdõ félnek -üzletkötõje, vagy a Biztosító segítségét kérve- elengedhetetlen azon törekvése, hogy a biztosítási díjat megfizesse (például: személyes befizetés, utalás).

Tényként állapíthatjuk meg, hogy a díj nemfizetési okkal történõ szerzõdés megszûnését követõen a biztosítást újra kell kötni a folyamatos jogviszony miatt. Számolni kell viszont azzal, hogy ebben az esetben a Fedezetlenségi díj (mivel napi díjas, annak napi díja) jelentõsen magasabb, mintha a biztosítás normál ügymenet szerint lenne fizetve (lebontva egy napra).

Szintén lényeges, hogy a jármû érvényes Gfb nélkül a helyi jegyzõ által kivonható a forgalomból, mivel a biztosítás hiányában nem vehet részt a közúti közlekedésben.

A legnyomosabb indok pedig az, hogy érvényes Gfb nélkül, egy esetleges károkozás esetén a károkozó "magánemberként" felel a bekövetkezett károk megtérítéséért, mint károkozó, még akkor is, ha a károsult elsõdleges kártérítése a Kártalanítási számláról történik, hiszen a károkozás megfizetését követõen az okozott kár teljes nagyságát a károkozóra terhelik.


Biztosítási szerzõdés felmondása a szerzõdõ által

A Gfb szerzõdés a szerzõdõ felek által 30 nappal a biztosítási évforduló elõtt a biztosítási évfordulóra vonatkozóan egyoldalúan felmondható. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a szerzõdõ félnek az évfordulóval lehetõsége van arra, hogy Biztosítót váltson, másfelõla Biztosító is kiléphet a szerzõdési kötelékbõl.

A szerzõdés felmondásának hivatalos folyamata során a szerzõdõ feleknek írásban kell nyilatkozatot tenni a másik fél felé. A biztosítási szerzõdést az évfordulóig díjjal rendezettnek kell lenni és ez mellett a megszüntetésre kerülõ biztosítás kockázatviselése az utolsó nap 24. órájáig fennáll.

Példa: Ha az Ügyfél évfordulója január 01-e, akkor a biztosítási szerzõdést december 31-i dátumra vonatkozóan december 01-ig nyújthatja be a Biztosító felé. Ekkor a Biztosító tõle a december 31-ig járó díjat fogja felszámolni az mellett, hogy a kockázatban állása december 31-én 24.00 óráig áll fenn.


Biztosítási szerzõdés megszûnése érdekmúlással

Az érdekmúlás szó azt jelenti biztosítási értelemben, hogy szerzõdõ vagyontárgyhoz fûzõdõ érdeke -jelen esetben tulajdonosi és/vagy üzembentartói jogviszonya- megszûnik.

Ez történhet egy biztosítási esemény kapcsán (totálkár, lopás), vagy történhet a vagyontárgy értékesítésével is.

Ilyenkor a biztosítási díjakra vonatkozó alapszabályok értelmében a Biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig illeti meg a biztosítási díj, melyben a kockázatviselése megszûnt. Ettõl azonban a legtöbb esetben eltérnek a Biztosítók és addig a napig kérik a díjat, ameddig a biztosítási érdek fennállt.


FONTOS TUDNI!

Általános szabályok a szerzõdés felmondása és az érdekmúlással történõ megszûnés esetén egyaránt, hogy a korábbi bónusz-malusz besorolást a szerzõdõ 24 hónapig felhaszálhatja.

A bónusz-malusz besorolások központi nyilvántartása 2011-tõl a Központi Kártörténeti Nyilvántartási Rendszerben (KKNYR) történik (korábban BOMA).

Megszûnt ezáltal a Biztosítók közötti papír alapú adatcsere, az új Biztosító egy adat nyilvántartásból kérdezi le a korábbi bónusz-malusz besorolást és ennek alapján kategórizálja a jármûvet. A Biztosítóknak a biztosítási idõszak kezdetét követõ 15. és 30. nap között kell lekérdezni a kárnyilvántartásból a szükséges információkat és a 45. napig kell megállapítaniuk a besorolást, majd arról értesíteniük kell az Ügyfelet.