ÔĽŅ
Legfontosabb k√©rd√©s, hogy mit√Ķl nevezhet√ľnk egy lak√°sbiztos√≠t√°st √ļgynevezett egyszer√Ľs√≠tett lak√°sbiztos√≠t√°snak?

Az egyszer√Ľs√≠tett biztos√≠t√°s alatt nem arra kell gondolni, hogy a Biztos√≠t√≥k egy teljesk√∂r√Ľ lak√°sbiztos√≠t√°st z√°rad√©kolnak, z√°rad√©kokkal sz√Ľk√≠tik le a t√©r√≠thet√Ķ kock√°zatok k√∂r√©t.
Ebben az esetben is egy t√∂megterm√©kr√Ķl van sz√≥, azonban a komplett biztos√≠t√°shoz k√©pest a szolg√°ltat√°sok k√∂re jelent√Ķsen sz√Ľk√ľl.

A biztos√≠t√°s t√∂bb standard csomagot tartalmaz ("doboz term√©k"), azok √∂sszet√©tele mindenkor fix. B√°rmilyen vagyont√°rgy ker√ľl is bele a biztos√≠t√°sba, att√≥l a biztos√≠t√°si √∂sszegek meg√°llap√≠t√°sa ut√°n a biztos√≠t√≥ szolg√°ltat√°sa az adott csomagra jellemz√Ķ kock√°zatokra fog kiterjedni, csup√°n kevesebb lesz a biztos√≠t√°sban a biztos√≠t√°si esem√©nyek sz√°ma.

Ez t√∂rt√©nhet √ļgy, hogy az √ľgyf√©l a biztos√≠t√°s megk√∂t√©se ut√°n egy el√Ķre meghat√°rozott kock√°zati k√∂rt fog kapni, vagyis a biztos√≠t√°s a vagyont√°rgyakra √ļgy fog kiterjedni, hogy a vagyont√°rgyak v√©dettek t√Ľz, robban√°s, vill√°mcsap√°s, vihar, j√©gver√©s, stb. felel√Ķss√©g kock√°zatokra. V√°laszt√°sa a biztos√≠tottnak ebben az esetben nincs, csup√°n annyi, hogy megk√∂ti-e, vagy sem a biztos√≠t√°st. 

A biztos√≠t√°sok eset√©ben el√Ķre kialak√≠tott, vagy egyedi z√°rad√©kok nem ker√ľlnek alkalmaz√°sra.